Elektroakusztikus csőtörés bemérés Esztergom

Elektroakusztikus csőtörés bemérés Esztergomban nyomás alatti vezetékekre. A sérülésen kiáramló víz zajt kelt: érzékeny talaj- és falmikrofonokkal, hosszabb szakaszon korrelátorral követjük ezt a zajt, és bontás nélkül kijelöljük a hiba helyét.

  • Bontás és víztelenítés nélkül
  • Falban, aljzatban és talajban futó vezetéken
  • Korrelátoros mérés hosszabb szakaszokon
Talajmikrofon a csempézett padlón, kábellel a hangképet mutató mérőegységhez kötve, mellette fejhallgató

Milyen problémánál rendelje meg az akusztikus bemérést?

Nyomás alatti vezeték hibájánál az elektroakusztikus mérés gyorsan és víztelenítés nélkül határozza meg a hibahelyet, ha a csőanyag, a fektetési mélység és a háttérzaj ezt lehetővé teszi.

  • Forgó vízóra

    Elzárt csapok és kikapcsolt gépek mellett is mozog a fogyasztásjelző.

  • Hirtelen nyomásesés

    A vezeték sérülése után a nyomás alatti rendszer jellemzően gyorsan veszít nyomásából.

  • Zúgás, sziszegés a falban

    Ha csendben hallható a víz áramlása, pedig senki nem használ vizet, a vezetékben szivárgás lehet. A hang helye nem feltétlenül a hiba helye, mert a vezeték és a falszerkezet továbbítja: a forrást méréssel keressük meg.

  • Nedvesedés vezeték közelében

    Előbb kizárjuk a folyamatos WC-utántöltést és a csöpögő szerelvényeket. Ha a vízóra ezután is fogyasztást mutat, ez indokolja a vezeték műszeres vizsgálatát a nedves terület környékén; a vízóra-teszt önmagában nem bizonyít csőtörést.

  • Kerti vezeték hibája

    A vízmérő utáni, telken belüli vízvezeték nyomvonalát és sérülését a talaj felszínéről mérjük be.

  • Fűtési vezeték nyomásvesztése

    Nyomás alatt álló fűtési rendszerben is meghallgatjuk a szivárgás zaját.

Mit hallunk meg, és milyen feltételekkel?

A nyomás alatt álló víz a sérülésen nagy sebességgel áramlik ki, és jellegzetes zajt kelt. Ez a zaj a cső falán, a benne álló vízen és a környező talajon vagy szerkezeten át terjed. Az elektroakusztikus műszerek ezt a jelet felerősítik és szűrik, így a háttérzajtól elkülönítve követhetjük.

A terjedés a csőanyagtól függ. Fém csőben a zaj messzebbre jut, műanyag csőben gyorsabban elhal. A mély fektetés, a laza talaj és a vastag, rétegzett burkolat tovább gyengíti a jelet. Erős háttérzajnál – forgalom, működő gépészet – csendesebb időszakban mérünk, vagy a jelzőgázos módszer felé váltunk.

Talajmikrofon, falmikrofon, korrelátor – melyik mikor?

Az elektroakusztikus bemérés eszközeit a vezeték elhelyezkedése és a vizsgált szakasz hossza szerint választjuk ki, és gyakran egymás után alkalmazzuk őket.

Kézi akusztikus szivárgáskereső műszer, fejhallgató és padlóra helyezett érzékelő a falon futó csővezeték mellett
  • Talajmikrofon

    A nyomvonal mentén pontról pontra helyezzük a padlóra, térkőre vagy a talajra. A jelerősség változásából és a zaj jellegéből szűkítjük a hiba környékét; az értékelésnél a burkolat és a talaj hatását is figyelembe vesszük.

  • Falmikrofon

    A vezeték szerelvényeihez – csaphoz, elzáróhoz, vízórához – vagy a falfelülethez illesztve hallgatjuk a zaj terjedését. Így eldönthető, melyik ág felől érkezik a szivárgás hangja.

  • Korrelátor

    Két érzékelőt helyezünk a vezeték két hozzáférési pontjára. A zaj két pontra érkezésének időkülönbségéből számítjuk ki a hiba helyét; ehhez az érzékelők közötti vezetékszakasz hosszát, a cső anyagát és átmérőjét is ismernünk kell. Hosszabb kerti vagy épületen belüli szakaszon különösen hatékony.

Fém- és műanyag csövek: miben más a mérés?

Horganyzott acél- és rézcsövön a szivárgás zaja jól terjed, ezért a hiba hosszabb szakaszon is követhető, és a korrelátoros mérés is pontos eredményt ad. Műanyag csövön a jel gyengébb és rövidebb távon hallható: itt sűrűbb mérési pontokkal dolgozunk, és pontosan ismernünk kell a cső paramétereit.

Vegyes rendszerben – ahol régi acél- és újabb műanyag szakaszok találkoznak – az átmeneti idomoknál a jel megváltozik. Ilyenkor szakaszonként mérünk, és ha a hang nem ad egyértelmű pontot, jelzőgázzal erősítjük meg az eredményt.

Így zajlik az elektroakusztikus bemérés

A mérés víztelenítés nélkül, üzemelő vezetéken zajlik.

  1. Felmérés és szakaszolás

    Ellenőrizzük a vízórát és az elzárókat, és kijelöljük a hibás vezetékágat.

  2. A nyomvonal meghatározása

    Meghatározzuk, merre fut a vizsgált vezeték a falban, az aljzatban vagy a talajban.

  3. Akusztikus mérés

    Mikrofonokkal és szükség esetén korrelátorral mérünk, és összevetjük az eredményeket.

  4. Jelölés és ellenőrzés

    A hibahelyet megjelöljük, és ellenőrző méréssel megerősítjük.

Mire készüljön fel a vizsgálat előtt?

  • A vezetéket ne zárja el, ha nincs aktív kár: a méréshez nyomás kell.
  • Biztosítson hozzáférést a vízórához, az elzárókhoz és a csapokhoz.
  • A mérés idejére kapcsolja ki a vizet használó és a zajos gépeket.
  • Tegye hozzáférhetővé a feltételezett nyomvonal menti mérési pontokat a padlón vagy a kertben, és a mérés idejére kerülje a közelben a zajjal járó munkát.

Mi következik a bemérés után?

A megjelölt ponton a csőtörés javítás célzott feltárással folytatódik. Mivel a mérés üzemelő vezetéken zajlik, a víz a bemérés után is használható marad, amíg a javítás el nem kezdődik – ha a kár mértéke ezt megengedi.

Ha az akusztikus jel nem jelöl ki egyértelmű pontot, jelzőgázos méréssel folytatjuk, hogy a feltárás a valódi hibahelyre essen.

Kapcsolódó szolgáltatások

Gyakori kérdések

Működik-e az akusztikus bemérés zajos környezetben?

A műszerek szűrik a háttérzajt, de az erős, folyamatos zaj – forgalom, működő gépészet – elfedheti a szivárgás hangját. Ilyenkor csendesebb időszakban mérünk, leállíttatjuk a zajforrásokat, vagy jelzőgázos méréssel folytatjuk.

Mitől függ az akusztikus mérés pontossága?

A csőanyagtól, a fektetési mélységtől, a burkolattól, a vezeték nyomásától és a háttérzajtól. Korrelátoros mérésnél az eredmény attól is függ, mennyire pontosan ismerjük az érzékelők közötti szakasz hosszát, a cső anyagát és átmérőjét. Ezért mérés előtt minden adatot ellenőrzünk, és a kijelölt pontot ellenőrző méréssel erősítjük meg.

Műanyag csőnél is hallható a szivárgás?

Igen, de gyengébben és rövidebb távon, mint fém csőnél. Műanyag vezetéken sűrűbb mérési pontokkal dolgozunk, és ha a jel nem egyértelmű, jelzőgázzal mérjük be a hibát.

Kell-e elzárni a vizet az akusztikus méréshez?

Nem, sőt: a méréshez nyomás alatti vezeték kell, mert a zajt a kiáramló víz kelti. A mérés idejére csak a vízhasználatot és a zajos gépeket kell szüneteltetni.

Megtaláljuk a hibát, és a javítást is elvégezzük

Hívjon, mondja el, mit tapasztal, és megmondjuk, melyik vizsgálattal kezdünk.

Hívás most